Az élet szent geometriája

Az Univerzumot a gondolat teremtette, mely a fizikai valóságban manifesztálódik geometriai összefüggésekben, ezt nevezzük szent, vagy szakrális geometriának. A szakrális geometria ciklusokban ismétlődik így egy lineáris idő illúzióját adja, minek segítségével megtapasztalhatjuk az érzelmeket.

A szakrális geometria kifejezést használják régészek, antropológusok, és matematikusok arra, hogy meg tudják magyarázni mindazokat vallási, filozófiai és spirituális gondolatokat, melyek a geometria körül felbukkantak a történelem során a különböző kultúrákban. Ez egy mindent-átfogó kifejezés, mely magában foglalja a pithagoraszi geometriát, a neo-plátoni geometriát, úgy mint az organikus és logaritmikus görbék között érzékelt összefüggéseket.

12tolcserA tudatosság spirális mozgása rezgésől rezgésre 12=1+2=3 manifesztálódás a harmadik dimenzióban, a fizikai birodalmakban 12 spirális tölcsér 1 forrás körül = 13 = 4=4. dimenzió = idő

A természetet és a világegyetemet elnézve azt látjuk, hogy az emberi test és minden életforma, a bolygók és a napok és a valóság minden összefüggése egy matematikai számsort, a Fibonacci sor-t tartalmazza. Az emberi test is bizonyos arányokhoz igazodik.

Ha az utolsó ujjpercünket elosszuk a két belsővel, az aranymetszési arányt kapjuk, de a kezünkkel, lábunkkal ugyanezt el lehet végezni, akkor is az aranymetszést kapjuk.

Az aranymetszés alapja a phi (fi) számban rejlik, melynek értéke 1,618. A phi-t a legszebb számnak tekintik a világegyetemben. A phi szám a Fibonacci-sorozatból vezethető le. Ennek lényege, hogy az egymást követő számok összege megegyezik az utánuk jövővel, és arról is, hogy az egymás melletti számok hányadosának az az elképesztő sajátossága, hogy mindig 1,618-at tesz ki (1996-ban tízmillió számjegyig adták meg az értékét, és a számjegyek sorozatai soha nem ismétlődtek). fibonacci

A phi szám látszólag misztikus matematikai eredete dacára, a phi legészbontóbb tulajdonsága mégis az, hogy a legelemibb építőkő szerepét játssza a természetben. A növények, az állatok, de még az emberi lények térbeli sajátosságai is kísérteties pontossággal mutatják a phi az 1-hez arányt.

A phi mindenütt jelen van a természetben, ami nem lehet véletlen, ezért tekintették az ókoriak a phi-t a világegyetem teremtője által megszabott számnak.

Az első tudósok isteni arányszámnak vagy aranymetszésnek nevezték. A legismertebb példák: a nautilusz-kagylóhéj egyik spiráljának átmérője a másikhoz a phi-t adja. A méhkaptárban a nőnemű egyedek száma a hímnemű méhekéhez szintén phi. A napraforgómagok ellentétes csigavonalakban helyezkednek el. A két szomszédos sor átmérője közti arányszám a phi. A fenyőtobozok, a levélelrendezésű növényi szárak, a rovartest részei mind-mind az aranymetszés szabályának engedelmeskednek.

A phi rendkívül fontos szám a művészetben. Leonardo da Vinci híres férfialakja, a Vitruvius-tanulmány, amely Marcus Vitruviusról, a nagyszerű római építészről kapta a nevét, aki a "De Architectura" című munkájában dicsőítette az aranymetszést. Leonardo megmérte az ember csontszerkezetének pontos arányait. Ő volt az első, aki kimutatta, hogy az emberi test a szó szoros értelmében építőkövekből áll, amelyek arányszáma mindig a phi-vel egyenlő. Mi valójában valamennyien két lábon járó emlékművei vagyunk az aranymetszésnek.A káosz mögött rend uralkodik a világban. Amikor az ókoriak felfedezték a phi-t, meg voltak győződve, hogy Isten építőkövére akadtak, és leborultak a természet nagysága előtt.

Felhasznált irodalom: Bob Frissell: Pólusváltás II.

Írj egy hozzászólást

Kérlek, hozzászólás írásához jelentkezz be. Lent tudsz bejelentkezni.