Kozmikus tudatosság
Kozmikus tudatosság
Az Ötödik Dimenziós Tudat
Az ötödik dimenziós tudat a hosszúság, szélesség, magasság, idő, és a szellem ...
Negyedik Dimenziós Tudat
Negyedik dimenziós tudat a pont, hosszúság, szélesség, magasság, térfogat és az ...
A Harmadik Dimenziós Tudat
Harmadik dimenziós tudat a pont, vonal, hosszúság, szélesség, magasság, és a ...
Az első és második dimenziós tudat
ELSŐ DIMENZIÓS TUDAT Az első dimenziós tudat a pont tudatossága. A tudat, ami ...
Számos dimenzió világa
Az univerzum egészében a létezés végtelen számú szintjét vagy „dimenzióját" ...
Földünk tudata
Miután az ásványnak is van tudata, ebből kifolyólag a Földünk is egy tudatos ...
Multidimenzionális Tudat
A teremtés egésze mozgó, hullámzó, vibráló energia. A Szellem, a Forrás ...
Szakrális geometria
Szakrális geometria
Az élet virága
A "Élet virága" megtalálható minden nagyobb világvallásban. A teremtés mintái ...
Az élet szent geometriája
Az Univerzumot a gondolat teremtette, mely a fizikai valóságban manifesztálódik ...
Az Egy törvénye és a Teremtés
"Kezdetben teremté Isten az eget és a földet. A föld pedig kietlen és puszta ...
A „Sárkányvíz” létezik?
A Sárkányvíz azaz a T-uránia víz különös adottságairól lenne szó ebben az ...
Miért szakrális a geometria?
„Ahogy a számok szentek voltak a püthagoreusok számára, ugyanígy az ókori ...
A mayák bölcsessége
A mayák bölcsessége
Hunab Ku, avagy a Maya Kozmológia
Valahol mélyen a Tejút közepében van egy Fekete Lyuk, amit a tudósok ...
A Maya naptár ciklusai
A maya naptár a természetesen előforduló energia-ciklusokon alapul és szoros ...
Az idő fogalma a mayák szerint
A mayák az Idő végének nevezik, amiben élünk. Ez a mayák szerint 2007 október ...
Kozmológia
Kozmológia
Az idő természetes ciklusai
Vegyünk egy kis pillantást az idő természetes ciklusaira: a Föld egy nap ...
A kozmológia története dióhéjban
Amióta ember az ember, próbálja megfejteni a körülötte lévő világot. Mítoszok, ...
A Foton öv
1961-ben fedezték fel műholdak segítségével, hogy a Plejádok körül valami ...
A Ciklusok
A körforgás életünk minden szintjén megfigyelhető. Néhány ciklus periódusa ...
Rezgések és energia
A világegyetemben minden energia. A tudomány megmagyarázza, hogy minden ...
Miként fenn, úgy alant
Ahogy a nagy hermetikus axióma mondja:   "Miként belül, úgy kívül, ...

Számos dimenzió világa

Az univerzum egészében a létezés végtelen számú szintjét vagy „dimenzióját" foglalja magában - minden egyes dimenzió rendelkezik a saját valóságával és min­den lény a különféle tudatosságok egy kifejezésmódja. A dimenziók átfedik egymást. Mi a harmadik dimenzióban élünk, de jelen pillanatban a Földbolygó minden egyéb dimenziója egyidejűleg áthatol egymáson, mintha ugyanazon a helyen minden magasabb dimenzió tartal­mazná és továbbadná azt a jelenséget, ami az alacso­nyabb szinteken megjelenik. Ami harmadik dimenziónk a legalacsonyabb szint, ahol a tudatosság intelligencia és felelősségteljes élet formájában alakot ölt.

pathsDe a jelenkori emberi élet nem csupán a harmadik dimenzióban létezik. A tudatosság második szintjén is élünk. A tudatosság második szintje olyan birodalom, amelyben az Egységes Lét tudatossága - miden élet minden dimenzióban való összekapcsolódása - még hiányzik. Nem értjük, nem tudjuk vagy nem érezzük, leszámítva néhány ritka pillanatot vagy a tuda­tosság egészen különleges állapotát. Olyan világot érzékelünk, ahol a dolgok és a lények el vannak szeparálód­va. Egy duális világot látunk: ezt a világot megosztják - polarizálják - azok a dolgok és események, amik jónak és azok, amik gonosznak tűnnek. És olyan világot érzéke­lünk, ami egyfajta idő csapdájába esett, melyben a dol­gok létezni látszanak egy ideig, majd feledésbe merül­nek.

A létezés minden dimenzióját energetikailag egy egyedülálló hullámforma hozta létre - egy olyan egye­dülálló rezgés, ami az adott szinten élő összes lény szá­mára összegyűjti és fenntartja a valóságot. Valójában a hullámformát maguk a lények generálják - elkötelezett­ségük jellegzetes vibrációja ez, ami megadja az alapgon­dolatát annak, amit valóságosnak hisznek. A dimenzió­szintünk megváltoztatásához mindössze annyit kell tennünk, hogy megváltoztatjuk az alaprezgést vagy - ami ugyanazt jelenti - megismerkedünk a magasabb „frek­venciákkal", más dimenziók frekvenciáival.

Az univerzum azon régiója, melyhez tartozunk, úgy van felépítve, mint egy zenei skála: tartalmaz egy „oktá­vot", melyben a magasabb „hang" magasabb rezgésszin­ten ismételi meg a legalacsonyabb „hang" alapvető jel­legzetességét. Mindegyik hang egy dimenziószintet je­löl. És ahogy az oktáv tartalmazza a kromatikus skála (a zongorán az összes fehér és fekete billentyű) tizenkét hangját plusz egy tizenharmadikat, ami a következő oktáv első hangja, úgy épül fel az univerzumban a mi régi­ónk tizenkét fő dimenziószintje. Viszont a zenei skála en­nél a tizenkét fő hangnál többet foglal magában. Bármi­lyen két hang között megfigyelhető a különböző „mikro-hangok" folytonossága. Ezt könnyen meg lehet figyelni egy olyan hangszeren, mint a hegedű, melyen egy kép­zett zenész folyamatosan „csúszkálni" tud a két hang kö­zött. Az univerzumban el­foglalt helyünk dimenziószerkezete a tizenkét fő hang között található, de van további tizenkét specifikus „hang" is; azaz tizenkét fontos dimenziószint összesen 144 szintet tesz ki.

A dimenziószintek rendszerének az a lényege, hogy a saját evolúciónk folyamatáról nyújt képet. Ahogy tuda­tos lényekké fejlődünk, elérjük a magasabb és magasabb dimenziószinteket; tehát egyre szélesebb körű perspektí­vák fognak megnyílni természetünkben, minden maga­sabb szint körülveszi az alacsonyabbat; minden lépéssel egy mélyebb és tágabb érzetét nyerjük az Egységes Létnek, a mindenben fellelhető Egy Szellemének.

Rezgések és energia

A világegyetemben minden energia. A tudomány megmagyarázza, hogy minden részecskékből áll, amelyek különböző frekvenciáknál vibrálnak. Pl.a levegőrészecskék egy magasabb frekvencián vibrálnak a víznél és a víz, a szilárd jégnél magasabb.

Az energia a világot alkotó anyag legkisebb részecskéje. Az ősrobbanás középpontjából szétsugárzó rotációs energia mindenütt megtalálható, betölti az egész univerzumot. A földi világunkban is szinte felmérhetetlen mennyiségben jelen van, és a szemléletesség kedvéért nevezhetjük akár éternek is. Az ősenergiát szubatomi részecskének is nevezik, mert ezekből az energiakvantumokból épül fel az atom, a molekula és minden anyag, ami körülöttünk van, sőt még maga a tudat is. Sajnos a rotációs energia atomi szinten, vagyis a mi világunkban közvetlenül nem hozzáférhető, emiatt nehéz a létezésének kimutatása.

energiaAz ősenergia materializációja egy jól nyomon követhető folyamat, mivel minden testnek, energia kisugárzása van. A tárgyaké homogén, mert nem mentek át még az evolúciós fejlődésen. Pl. egy kődarab lényegében most is olyan, mint egymilliárd évvel ezelőtt. Az élőlények energia kisugárzása azonban összetett, magukon viselik fejlődésük nyomait. A gerinc­oszlop legalján helyezkedik el a tisztán szubjektív, anyagtalan energiamező, mely az ősrobbanás előtti állapotot tükrözi. A második csakra a szubatomi energiamező, ami az ősrob­banás utáni állapotot örökítette meg. A harmadik az atomi energiamező, mely az anyagi világ kialakulásának kezdetét őrzi. A negyedik a molekuláris energiamező, ami az élővilág elindulásának előfeltételét teremtette meg. Az ötödik energiamező a sejtekhez kötődik, a hatodik az egyes szerveket képviseli, míg a hetedik energiamező eredménye már mindenki számára látható és érzékelhető, mivel ez az élő szervezet csakrája.

A testi materializálódáshoz alapvetően szükséges az anyag és az energia összesűrűsödése, és egy olyan rezgés, amely lényegesen különbözik a testetlen jelenségektől.Ezeket a frekvenciákat például úgy lehetne leírni, mint a különbséget a hallha­tó hang és az ultrahang között, vagy a látható fény és a látha­tatlan fény között.

Kezdetben volt egy alaprezgés, egy egyszerű hullám, amely félkör alakú lehetett talán. Ezt az alaprezgést egy alaphanghoz lehet hasonlítani a fizikai érzékelés világában. Talán azért, írja János evangéliuma, hogy kezdetben volt az Ige, merthogy az ige, a szó, a hang adja a legjobb hasonlatot ahhoz az alaprezgéshez, ami a mindenség alaphangja, fenntartója, s ami egyre bonyolultabb formákat ölt, egyre összetettebb mintázatokat vesz fel, megszámlálhatatlanul sok jelenséget produkálva, mindent megtestesítve, ami megtestesíthető, mindent eljátszva, ami eljátszható, egy végtelenül gazdag univerzumot teremtve, melyben örök létteret kap az élet. Az az élet, amely szükségszerűen öntudatra fog ébredni és keresni fogja létezésének okát, fenntartóját, és azonosulni akar vele, mert arra is ráébred, hogy fenntartójának megértéséhez együtt kell rezegnie vele, azaz meg kell keresnie azt az alaphangot, amely a mélyebb szinteken a saját létének volt a bölcsője, és máig is a fenntartója. Céljául fogja kitűzni azt a pontot, ahonnan elindult, hogy felfogja a felfoghatatlant. Így tér vissza önmagába, így tér meg a teremtőjéhez, így zárul be a kör, az Omega visszatér az Alfába, hogy elmondhassa neki: a játszmának vége, a kör bezárult, egy teremtési ciklus ért véget. A ciklusok ciklusa ez, egy isteni napnyugta, melyet új napfelkelte követ. Ez is egy hullám, egy időegység, a leghosszabb, mely teremtetett.

A rezgésszint annál magasabb, minél közelebb van a Teremtőhö­z, és annál alacsonyabb, minél távolabb kerül Tőle. Azok a tuda­tállapotok növelik, amelyek közelebb viszik a lényt az ősállapothoz. Ez az állapot egységes, töretlen és teljes.

A személyes rezgésszintünk határozottan növekszik, ahogyan öntudatosakká válunk. viselkedéseink, válaszaink és tapasztalataink minden pillanatában. Más szóval; a több éntudat, egy állandó magasabb rezgésszinten való létezést biztosit, abban az esetben ha az önbecsülés, tisztelet, együttérzés és szolgálat tulajdonságait magunkénak tudjuk.

Vannak olyan másik valóságok, amik magasabb frekvenciáknál vibrálnak, és magasabb dimenzióknak nevezünk. Hasonlóképpen, vannak szintén alacsonyabb dimenziók alacsonyabb rezgésekkel, mondhatnánk, hogy számunkra érzékelhetetlenül. Mivel mindegyik dimenziónak léteznie kell, így az alacsonyabb frekvencián levők is részét képezik az Egynek.

A világegyetem multidimenzionális, tehát nemcsak a három sík által határolt térben és időben nyilvánul meg, hanem negyedik, ötödik, hatodik és hetedik dimenzióban is, nem is folytatva tovább a felsorolást, hiszen ezoterikus ismereteink alapján naprendszerünkre a létezés és a tudat hét síkja jellemző.

Miként fenn, úgy alant

hermeticAhogy a nagy hermetikus axióma mondja:

 

"Miként belül, úgy kívül,

Miként a nagy, úgy a kicsi,

Miként fenn, úgy alant,

Csupáncsak Egy Élet és Törvény van,

És aki működteti, az Egy.

Az isteni gazdálkodásban:

Semmi sem belső, semmi sem külső,

Semmi sem nagy, semmi sem kicsi,

Semmi sem magas, semmi sem alacsony."

 

A mikrokozmosz teljesen az Univerzum, a makrokozmosz elrendezését ismétli, azt tükrözi, úgy épül fel. Az ember, mint a mikrokozmosz része mulandó, a halandó, a személyes énje, a személyisége az alsó világokban él és működik. A halhatatlan Énje, az egyénisége vagy lelke pedig a maradandóság világában van. A személyes én és a halhatatlan Én eredete és forrása a transzcendencia világában található, soha nem szakad el a kezdet és vég nélküli „Önvalótól”.

Amikor Isten megteremtette a periodikusan újjászülető univerzumot, megalkotta annak törvényeit is.

A kozmosz törvényei egyetemlegesek. Senki és semmi nem vonhatja ki magát a rendből, hiszen a törvény alól nincs kivétel.

Magától semmilyen folyamat nem zajlik le, még a legkisebb esemény lefolyása is irányításra szorul, mert irányítás nélkül nincs élet, csak zűrzavar és pusztulás. Az egyszerűbb események végbemene­teléhez azonban nincs szükség intelligens irányításra.

A stabil rendet, a rutinszerű eseményeket belső és külső mechanizmusok irányítják. Az anyagoknál a stabilitást atomfizikai törvények, az atommag elektronokra gyakorolt vonzó­ereje, molekuláknál az atomok közötti kohéziós erő, szilárd anyagoknál pedig a kristály­szerkezetbe rendeződés tartja fenn. Egysejtűeknél a belső rend a protoplazma szabályozó hatásának következménye, míg bonyolultabb élőlények esetén a sejtek fizikai irányítását belső elválasztású mirigyek végzik, az általuk termelt enzimek és hormonok segítségével. Az élőlé­nyeket irányító és az élettelen anyagokat formáló külső mechanizmusok együttese igen sokféle lehet. Földi viszony­latban ilyen külső kormányzó mechanizmus pl. az időjárás, a nappalok és éjszakák, illetve az évszakok folyama­tos válta­kozása. Természetesen ezeket a helyi hatásokat is irányítani kell egy nagyobb erőnek, de itt sincs szükség intelligens beavat­kozásra. Mint tudjuk, a nappalok-éjszakák és az évsza­kok váltakozása a Föld naprendszerben történő mozgásának a következménye. Mikrovilágunkat tehát egy nagyságren­dekkel nagyobb méretű makrovilág irányítja. Ennek a kozmikus világnak is szigorúan meghatározott fizikai törvényei vannak, amelyeket szintén csak egyszer kellett megalkotni. A rendszer megterem­tése után a bonyolult mozgásáttételek már maguktól végbemennek, nincs szükség külső vezérlésre.

A kívülről érkező energiahullámok azonban egészségünk befolyásolásán kívül az agyi energiamező modulálása révén a gondolkodásunkat, a tetteinket is képesek alakítani.

A mai embernek, akár tud róla, akár nem, egyszerűen nincs más útja, mint hogy befelé fordulva újra felfedezze azt a világot, ami körülveszi, átértékelje, amit belealko­tott és önmagát végre úgy helyezze ebbe a képbe, hogy szereplő és színpad egyetlen kozmikus egységet alkos­son. Ehhez mindenekelőtt az a felismerés szükséges, hogy a kozmosznak nemcsak alkotórészei, hanem alko­tói is vagyunk.

Az ember kozmikus lény, ugyan el tudja választani magát a koz­mosztól, de ez az elszakadás megbénítja, és ebben a bénult állapotban létezünk a jelenben.

Ha valami igaz a Teremtésre, az az állandó változás, hullámzás. A kozmosz és benne az ember része egy olyan tudás-rendszernek, amely ősibb mint a Földön megjelent emberiség.

Ez a tudás ez a hatalmas szellemi erőtér, mindig kö­rülvette a fizikai világot, mindig hozzáférhető volt és lesz. Ez a tudás megvan minden emberben és soha nem egy másik embertől jön, ezt mindig magunkban hordozzuk transz­cendens emlékezetünk mélyén. A felszínre hozatala azért rendkívül nehéz, mert megjelentetéséhez ma még hiányoznak igazi eszközeink.

A kimondott szavak, körülírt fogalmak szükségkép­pen csak szegényes árnyékát nyújthatják a kozmikus valóság gazdagságának, hiszen hogyan is lehetne ezzel a lineáris nyelvvel kifejezni valamit, ami egyszerre több dimenzióban játszódik le.