Miért szakrális a geometria?

„Ahogy a számok szentek voltak a püthagoreusok számára, ugyanígy az ókori görögök a geometriát tekintették szakrális tudománynak- ez volt ugyanis az érvelés legmegfoghatóbb és ugyanakkor legelvontabb formája.”

A geometriával számos dolgot le tudunk írni, meg tudunk magyarázni.  A megfelelő számok és arányok gondos betartásával készült el nagyon sok ókori nép temploma, és egyéb szakrális helye. A geometria irányította az égi planéták mozgását és az évszakok változását.

A megalit építmények brit építészei és az egyiptomi piramisok tervezői egyaránt a szakrális geometriát alkalmazták építményeik helyének meghatározásában és tájolásában.

Min is alapszik a geometria?  Az Euklidész által  leírt geometriai alakzatokon: kör, háromszög, négyzet, valamint különböző arányokon, összhangokon.

(Az összhangon itt azt értem, hogy ismétlődésükben is van szabály)

golden-ratioA felsorolt síkidomok, magukban is tiszta formák.

A szakrális arányokat bizonyos számokkal írták le, pl. ilyen a phi.

Szakrális:

Latin eredetű szó, jelentései:

  1. isteni, természetfölötti erővel, joggal, eredettel rendelkezőnek tartott
  2. szent, szentséges (dolog, személy), az istentisztelethez tartozó, vele kapcsolatos
  3. orvosi értelemben keresztcsonti

Így együttesen a szakrális geometria egy út, ami a geometriai formákon, arányokon keresztül egy olyan látásmódot és gyakorlatot ad, ami elősegíti a megtapasztalások sorozatát.

A szakrális geometria olyan geometria, mely szentsége annak nyilvánul meg, aki megfigyelő , aki felfedező.

A szó jelentését néha úgy is magyarázzák, hogy a szakrális geometria Isten nyelve, azoknak az embereknek az Istenéé, akik felfedezték és használni kezdték.

A szakrális geometriát jellemezhetjük mint vallásos vagy kultúrális értéket, melyet a matematikai összefüggések rajzos ábrái és a matematikai összefüggéseket szimbolizáló, ember alkotta tárgyak nyújtanak.

Az Aranymetszés arányszámát (golden ratio, ismertebb nevén Phi érték) gyakran használták a görög és római építészek építészeti terveikhez. Ennek a kifejezésnek jelenkori értelmezése egy feltételezett újra felfedezett matematikai szabályt ad az Univerzum valós természetére vonatkozóan, ez a szabály megnyilvánul a gabonakörökben vagy olyan ősi építészeti formákban is, mint pl. a Nagy Piramis vagy Stonhenge.


phi érték:

 \Phi =\frac{1+\sqrt{5}}{2} \approx 1, \ 618 \ 033 \ 988 \ 749 \ 894 \ 848 \ 20 ...

stonehenge

Írj egy hozzászólást

Kérlek, hozzászólás írásához jelentkezz be. Lent tudsz bejelentkezni.