Rezgések és energia

A világegyetemben minden energia. A tudomány megmagyarázza, hogy minden részecskékből áll, amelyek különböző frekvenciáknál vibrálnak. Pl.a levegőrészecskék egy magasabb frekvencián vibrálnak a víznél és a víz, a szilárd jégnél magasabb.

Az energia a világot alkotó anyag legkisebb részecskéje. Az ősrobbanás középpontjából szétsugárzó rotációs energia mindenütt megtalálható, betölti az egész univerzumot. A földi világunkban is szinte felmérhetetlen mennyiségben jelen van, és a szemléletesség kedvéért nevezhetjük akár éternek is. Az ősenergiát szubatomi részecskének is nevezik, mert ezekből az energiakvantumokból épül fel az atom, a molekula és minden anyag, ami körülöttünk van, sőt még maga a tudat is. Sajnos a rotációs energia atomi szinten, vagyis a mi világunkban közvetlenül nem hozzáférhető, emiatt nehéz a létezésének kimutatása.

energiaAz ősenergia materializációja egy jól nyomon követhető folyamat, mivel minden testnek, energia kisugárzása van. A tárgyaké homogén, mert nem mentek át még az evolúciós fejlődésen. Pl. egy kődarab lényegében most is olyan, mint egymilliárd évvel ezelőtt. Az élőlények energia kisugárzása azonban összetett, magukon viselik fejlődésük nyomait. A gerinc­oszlop legalján helyezkedik el a tisztán szubjektív, anyagtalan energiamező, mely az ősrobbanás előtti állapotot tükrözi. A második csakra a szubatomi energiamező, ami az ősrob­banás utáni állapotot örökítette meg. A harmadik az atomi energiamező, mely az anyagi világ kialakulásának kezdetét őrzi. A negyedik a molekuláris energiamező, ami az élővilág elindulásának előfeltételét teremtette meg. Az ötödik energiamező a sejtekhez kötődik, a hatodik az egyes szerveket képviseli, míg a hetedik energiamező eredménye már mindenki számára látható és érzékelhető, mivel ez az élő szervezet csakrája.

A testi materializálódáshoz alapvetően szükséges az anyag és az energia összesűrűsödése, és egy olyan rezgés, amely lényegesen különbözik a testetlen jelenségektől.Ezeket a frekvenciákat például úgy lehetne leírni, mint a különbséget a hallha­tó hang és az ultrahang között, vagy a látható fény és a látha­tatlan fény között.

Kezdetben volt egy alaprezgés, egy egyszerű hullám, amely félkör alakú lehetett talán. Ezt az alaprezgést egy alaphanghoz lehet hasonlítani a fizikai érzékelés világában. Talán azért, írja János evangéliuma, hogy kezdetben volt az Ige, merthogy az ige, a szó, a hang adja a legjobb hasonlatot ahhoz az alaprezgéshez, ami a mindenség alaphangja, fenntartója, s ami egyre bonyolultabb formákat ölt, egyre összetettebb mintázatokat vesz fel, megszámlálhatatlanul sok jelenséget produkálva, mindent megtestesítve, ami megtestesíthető, mindent eljátszva, ami eljátszható, egy végtelenül gazdag univerzumot teremtve, melyben örök létteret kap az élet. Az az élet, amely szükségszerűen öntudatra fog ébredni és keresni fogja létezésének okát, fenntartóját, és azonosulni akar vele, mert arra is ráébred, hogy fenntartójának megértéséhez együtt kell rezegnie vele, azaz meg kell keresnie azt az alaphangot, amely a mélyebb szinteken a saját létének volt a bölcsője, és máig is a fenntartója. Céljául fogja kitűzni azt a pontot, ahonnan elindult, hogy felfogja a felfoghatatlant. Így tér vissza önmagába, így tér meg a teremtőjéhez, így zárul be a kör, az Omega visszatér az Alfába, hogy elmondhassa neki: a játszmának vége, a kör bezárult, egy teremtési ciklus ért véget. A ciklusok ciklusa ez, egy isteni napnyugta, melyet új napfelkelte követ. Ez is egy hullám, egy időegység, a leghosszabb, mely teremtetett.

A rezgésszint annál magasabb, minél közelebb van a Teremtőhö­z, és annál alacsonyabb, minél távolabb kerül Tőle. Azok a tuda­tállapotok növelik, amelyek közelebb viszik a lényt az ősállapothoz. Ez az állapot egységes, töretlen és teljes.

A személyes rezgésszintünk határozottan növekszik, ahogyan öntudatosakká válunk. viselkedéseink, válaszaink és tapasztalataink minden pillanatában. Más szóval; a több éntudat, egy állandó magasabb rezgésszinten való létezést biztosit, abban az esetben ha az önbecsülés, tisztelet, együttérzés és szolgálat tulajdonságait magunkénak tudjuk.

Vannak olyan másik valóságok, amik magasabb frekvenciáknál vibrálnak, és magasabb dimenzióknak nevezünk. Hasonlóképpen, vannak szintén alacsonyabb dimenziók alacsonyabb rezgésekkel, mondhatnánk, hogy számunkra érzékelhetetlenül. Mivel mindegyik dimenziónak léteznie kell, így az alacsonyabb frekvencián levők is részét képezik az Egynek.

A világegyetem multidimenzionális, tehát nemcsak a három sík által határolt térben és időben nyilvánul meg, hanem negyedik, ötödik, hatodik és hetedik dimenzióban is, nem is folytatva tovább a felsorolást, hiszen ezoterikus ismereteink alapján naprendszerünkre a létezés és a tudat hét síkja jellemző.

Írj egy hozzászólást

Kérlek, hozzászólás írásához jelentkezz be. Lent tudsz bejelentkezni.